Return to site

A második és a harmadik kurzus eredményei

2017. január 9 - április 7 - július 10.

broken image

A 2017 január és áprilisban kezdett kurzusok eredményeit nem publikáltam, amikor aktuálisak voltak. Ennek megvolt az oka. Nagyon vegyes volt a kép, ellentétben az első, ingyenes kurzusban tapasztaltakkal.

Nem tudom pontosan, mi volt az ok, de nagyon azt éreztem, mintha az "üzleti alapok" nem tettek volna jót a közös munkánknak. Mind az edzőtársaim, mind a magam részéről kimondatlanul és kimondva is, elvárások jelentek meg. Ami teljesen érthető egyfelől. Ha már fizetünk, illetve pénzt kapunk valamiért, akkor konkrét, viszonylag gyors és egyértelmű eredményt szeretnénk kapni, illetve adni. Ez természetes része az üzletnek - viszont nem feltétlenül természetes része egy hosszútávú, hangulati és egyéb hullámzásokkal teli, közös munkának, ahol az eredmények nem jönnek azonnal.

Ilyen jellegű változástól meg kell mondanom, kezdettől fogva tartottam egy kicsit, többek között ezért is indítottam az elején az ingyenes teljes kurzussal. De közben reméltem azért, hogy át tudjuk hidalni majd, és végül az üzleti verzió ugyanolyan jól fog működni, mint ahogy az önkéntességi alapú működött. A "bruttó" eredmény vegyes lett végül. Hozzáállás kérdése, hogy ezt sikernek, vagy kudarcnak lehet elkönyvelni. A szimbolikus pohár vagy félig tele van, vagy félig üres. Az aktuális hangulatomtól függően hol így, hol úgy érzem még ma is.

Siker az, hogy öt edzőtársam ma is járna kitartóan, ha nem lennék kénytelen most egy időre még az országból is elmenni, hogy a megélhetést valahogy biztosítsam. Ők mindig meg is mondják, milyen sokat jelent nekik az elért eredmény (ami mindenkinél más, erről részletek lejjebb...), és ez engem nagyon lelkesít, örülök neki, és sajnálom, hogy legalább is egyelőre nem tudjuk folytatni a munkát. Egy kezdő vállalkozás saját lábra állítása általában nem fél év, hanem sok év munkája, ehhez pedig tőkére van szükség. Remélem, pár év Svájc segíthet ebben nekem. A közös munkát online folytatjuk, de ez persze távolról sem ugyanaz, mintha hetente kétszer közösen dolgoznánk edzés, beszélgetés, jelenlét formájában.

Kudarcnak tekinthetem és tekintem is viszont, hogy négy edzőtársamat sajnos nem sikerült megtartanom. Azzal együtt, hogy tudom, nonszensz, hogy egy bármilyen jó edző is akár, minden egyes emberrel közös hullámhosszat tudjon találni. Ha azt képzeltem, nekem sikerülhet, akkor tévedtem. Egyébként mielőtt belekezdtem a személyi edzésbe, tényleg azt gondoltam, mindig csak az edző tehet arról, hogy valakit meg tud-e tartani a közös munkában. Teljesen azt éreztem, ha nem tudok valakit megtartani, akkor nem vagyok elég jó személyi edző. Most már egy kicsit azt is érzem, hogy mivel mindenki teljesen más személyiség, nem feltétlenül hiba az, ha nem mindenki tud annyira közel kerülni mindenkihez, hogy a közös hullámhossz automatikusan megoldja a hosszútávú együttműködésüket. Viszont abból a szempontból saját hibámnak tekintem mégis, hogy nem tudtam mindent megtenni, amire szükség lett volna. De ezt fel kell dolgozni, el kell tudni engedni, és ez nálam most van folyamatban.

Január és április között mind a hét akkori edzőtársam lelkesen járt az edzésekre, annak ellenére, hogy betegségek, családi és munkahelyi események kifejezetten gyakran szóltak közbe. A kihagyások utáni törvényszerű visszaesések nem vették el a kedvüket a folytatástól! Itt is nagyon nagy gratuláció Nekik!

A FunFit egyébként éppen erről szól: a fittséggel és sportolással kapcsolatos terveink és céljaink bele kell hogy épüljenek a mindennapjainkba. A fittség egy életforma, ami nem kötelező, és ezért csak akkor működik, ha szívesen megtesszük, ami kell hozzá: szívesen járunk az edzésekre, szívesen változtatunk az étrendünkön, mert szeretjük az újdonságokat bennük, és kevesebb nyűgöt jelentenek, mint élvezetet.

Minden edzőtársammal többször is váltottunk stratégiát ezekben a hónapokban. Ez azt mutatja, hogy kialakult köztünk egy nagyon nyitott és feszélyezetlen kapcsolat. Enélkül egyébként nem lehetnének valóban személyre szabottak az edzések. A stratégiaváltások segítenek folyamatosan igazodni a mindenkori állapothoz, és biztosítják, hogy ne legyen sem túl kevés, sem túl sok, sem vakvágány az edzésmunkánk.

Az eredményeink életszerűek voltak. Fokozatos, sokszor szemléletbeli átalakulások történtek meg, amik hosszú távon meghozzák azt a magabiztosságot, amivel minden körülmények között fitt tud maradni akármilyen hosszú ideig az, aki egyszer már átesett a tapasztaláson. Nem biztos, hogy azonnal rááll erre a másik pályára, de a vonzás már kialakult, csak idő kérdése, hogy bekövetkezzen az áttörés. A legjobb az lesz benne, hogy saját elhatározásból történik, belső indíttatásból, és mivel már megvan a képesség is hozzá, időtlen időkig működni is fog. Nem kell többé külső motiváció. Egyedül is menni fog, sőt, jobban fog menni, mint bármilyen edzővel menne. Ebben biztos vagyok. Két edzőtársam máris mondta, hogy csinálgatják a tanultakat nélkülem is, mert már szükségletükké vált.

Ha ebből a szemszögből nézem, nekik jót is tesz a kényszerű befejezés - maguktól még nem döntöttek volna úgy, hogy egyedül is megy ez, de az új helyzetben észrevették, hogy IGEN, megy. :)

Megmutatok néhány konkrét eredményünket

  • Sok kilogramm fogyás, edzéssel és egészséges étkezéssel. Ezt a látványos súlycsökkenést egy lassabb tempójú, nem kalóriamegvonásos vagy szélsőséges korlátozó diétával sikerült elérni. Az eredmény tartós, jól bírja az időnként közbejövő családi és baráti ünnepi menüket is!                 
  • Sajnos a kezdeti lendület májusban megbicsaklott, és nem tudtam visszahozni. Az edzések májusig még jól folytak, de ezt követően egy félig szerencsés, félig nem annyira szerencsés változás az edzőtársam életvitelében megszakította a munkánkat. Félig szerencsés volt, azért, mert kényszerűségből napi szinten 8 km gyaloglás került az életvitelébe. Ez akár fordulópontot is jelenthetett volna, hozzászokást a rendszeres, napi testedzéshez. Mivel a kapcsolatunk azóta eléggé megszakadt, nincs információm, hogy végül milyen változást hozott vagy nem hozott az életében az összességében 4 hónapos közös munkánk és utána a kényszerű napi rendszeres gyaloglás. 
  • Megtaláltuk a megfelelő edzésmódszert az egyik edzőtársam számára, speciálisan a vérnyomása stabilizálására. A stresszes időszakokban vérnyomáscsökkentő mellett is felszökő vérnyomását a célzott edzések azonnal visszahúzták. Stresszre még mindig felment 20-30 hgmm-rel, de már egy edzéssel is visszatért a 125 szintre, és meg is maradt - a következő stresszig. A személyi edzés része az is, hogy sokat beszélünk a stresszek kezeléséről, így ezek is egyre ritkábbá váltak. 
  • Májustól egy három hetes kihagyás következett, munkahelyi és családi sűrű programok miatt. Közben a kezdeti vérnyomás csökkenés és az ehhez kapcsolódó jó fizikai közérzet is megszűnt, és ízületi fájdalmak is megjelentek. Három hét után azonban visszatért az edzésekhez, és közben át is gondolta a céljait. Lelkileg is megerősítette magát a munkahelyi és egyéb, napi stresszhelyzetekkel szemben. Szeretném azt gondolni, hogy a korábbi, összességében 7 hónapig tartó közös munkánknak is lehetett némi szerepe ebben. Mindenesetre, visszatértünk a kezdeti programunkhoz, ami nem célzott meg direkt fogyást, hanem csak a jó közérzetet, kellemes fizikai erőnlétfokozást, és jól eső mozgékonyságot. Nagyon kellemes, hatékony lett ismét az együttműködésünk.                                                                                                                                                                          Ő az egyik olyan edzőtársam, aki hasznosnak és eredményesnek érzi a munkánkat azóta is.
  • Étrend változtatás hatására edzés mellett 3 kg súlycsökkenés 3 hét alatt! Ez egy nagyon gyors eredmény, viszont egy teljes koncepcióváltás történt, amihez edzőtársamnak egyik nagyon alapvető szokásrendszerét kellett átértékelnie. Nem extra dolgokról van szó, csak néhány általános napi rutinról, amik neki, úgy tűnik, nem tettek jót. Sikerült, és az eredmények, meg a sokkal finomabb új ételek vonzása meg is tartotta őt az új úton. 
  • Nagyon örülök, hogy példát láthattam az ő esetében a komolyan vett és betartott egészséges étkezés és rendszeres testedzés hatására! Szembeötlő alakváltozás és mérhető testsúly, valamint testösszetétel változások történtek már 2 hét - négy edzés - után is! Mínusz 0,7 kg testsúlyban, mínusz 0,8 % testzsírban, plusz 0,4 % izomtömegben. Ehhez szükséges volt, hogy ő tényleg kihagyta a péksüteményeket!!! 
  • Az áprilisi kurzust nem tudtuk végigvinni. Közben elkezdődtek a nyári programok, és úgy érezte, nem fér bele az életébe a rendszeres mozgás. Hogy ősszel visszajött volna-e, nem tudom, mert én egyelőre nem leszek elérhető.   
  • Észrevehető mértékű kar vékonyodás és hát szépülés. Célzott edzésekkel, az egyébként fizikailag nagyon aktív, kiváló állóképességű edzőtársammal értük ezt el.
  • Sajnos nála is bejött a nyáreleji - nyári zsúfolt családi és egyéb program időszak, ezért valamikor májusban teljesen leálltunk az edzésekkel. Baráti alapon, időnként, még edzhettünk volna együtt, viszont ezzel nekem vannak bajaim, főleg a kiszámíthatatlanság, tervezhetetlenség miatt. Itt jegyezném meg, hogy pontosan ez az a tényező, ami miatt kudarcba szoktak fulladni a baráttal, barátnővel közösen tervezett edzésre járások. Mindenkinek éppen elég alkalmazkodnia a saját életében is kivédhetetlen hektikussághoz, illetve ezeket leküzdve kitartania amellett, hogy elmenjen edzeni. Egy külső plusz bizonytalansági tényező nem szokott sokat segíteni ebben. :)
  • Futás, futás, futás! Két edzőtársam érezte úgy másfél illetve két hónap edzés után, hogy futni szeretne. Belefogtunk! A futás az életforma célú edzések csúcsa. Mindent visz. Csak Rád van szükség hozzá, körülményektől majdnem teljesen függetlenül tarthatod vele a fitt formádat. Persze, a sérülésveszélyek miatt nagyon komoly felkészülést és odafigyelést igényel, az ideális izomegyensúly miatt pedig kiegészítő gimnasztikus edzések is kellenek, ez biztos!                         Végül az áprilisi időszak előtt már négy edzőtársammal futottunk rendszeresen. 
  • A nyári jó idő kezdete viszont leállította mindenkinél a futási vágyat, akivel délutáni edzéseink voltak. Egy társammal működött ez végig, akivel reggel 9-től a Ligetben remekül tudtunk edzeni. 
  • Extrém elfoglalt edzőtársammal sikeres volt a sí-felkészülés. Viszonylag rövid idő alatt. Két hét közbeeső betegség, és annak ellenére, hogy otthon semmi plusz edzésre nem volt sem ideje, sem energiája, elérte, hogy remekül tudott síelni. Nem fáradt el, és a térde is tökéletesen bírta a terhelést.
  • Sajnos a munkája miatt tavasszal egyre fáradtabb és kimerültebb lett, és végül úgy döntött, nincs energiája az edzésekhez, bármilyen kíméletes edzésekkel próbálkoztam is. Még egy órás, vagy rövidebb edzésekhez sem volt kedve. Eleve maga a tény, hogy jönnie kell, akadályozta a hétköznapi jó közérzetében. Ezt megértem. A kötelezettségek egy szint felett tolerálhatatlanok, neki pedig a munkája miatt is időpont kötelezettségei voltak folyamatosan. Sajnos ez a pár hét, amit közösen dolgoztunk, nem volt elég arra, hogy innen önállóan folytathassa a kondicionáló edzéseit, pedig  a kötetlenséget ez megoldaná. 
  •  Legelső edzőtársam, akivel egy teljes éve dolgozunk közösen, egészen a Svájcba indulásomig, nagyon sokat profitált a munkánk alatt. Korábbi kartörése miatt a jobb vállízülete teljesen "be volt fagyva". Professzionális gyógytornával sem tudták kimozdítani ebből a mindennapi életben abszolút használhatatlan állapotából. Ez azt jelenti, hogy a fésülködéstől, öltözködéstől kezdve, a magasabb polcok napi használatáig, problémái voltak évek óta a mindennapi rutinban. A karját speciális tornáztatások, passzív és aktív nyújtások, valamint célzott masszázs segítségével mobilizáltuk. Ma a különbség a két válla között nem észrevehető egy külső szemlélőnek, és a jobb karját úgy használja, mint  a kartörése előtt.   
  • Még korábbi sí és közlekedés balesetei miatt a térdeit nem igazán tudta használni - a szögelések miatt gyakorlatilag nem tudott guggolni. A kerti és az egyéb házi munkák egy részét csak nyújtott térddel, derékból előre hajolva tudta végezni, ami hosszú távon nem volt megnyugtató. Az edzéseink elég korai szakaszában kezdett javulni a térdei használhatósága. Ma észrevétel nélkül és gondolkodás nélkül guggol le, ha szükséges, illetve csak a jobb térdízületében maradt meg néhány fokos korlátozottság, ami miatt a sarokülése még nem teljes (kb. 2 cm híján). 
  • Remélem, hogy ezt az eredményt meg tudjuk tartani a távolból is. Rendszeres e-mail és telefonbeszélgetésekkel fogom motiválni, hogy továbbra is végezze a tanult aktív mozgatásokat és erősítéseket. 
  • A harmadik legnagyobb siker az egyik edzőtársammal (aki szintén nem hagyná abba, ha itthon maradhatnék) abban nyilvánul meg, hogy sokkal aktívabbnak, mozgékonyabbnak, gyorsabbnak, életerősebbnek érzi magát, mióta együtt edzünk.  Ugyan nem volt rövidtávú cél a fogyás, és az étrendről sokat beszélgettünk, de még nem fogott hozzá a változtatáshoz, mégis érezhető és észrevehető változások jelentek meg a  testalkatában. Korábban szoros pólói most lógnak rajta, és a nadrág övpántja is lazább lett. Ezek a nem célzott változások nagyon pozitív meglepetést okoztak, amivel mind  a ketten nagyon boldogok voltunk.
  • Achilles ín problémáját is elkezdtük kezelni, a finom és célzott masszírozás nagyon sokat javított rajta. A bokája mozgékony lett, ami pedig évekig nehezen hajlott  amiatt, hogy kötőszöveti csomósodások voltak az Achilles ín alatt. Ez egy nagy komfortérzet javulást jelent. Nem tudom, így, hogy leállunk a rendszeres masszázzsal, megmarad-e ez a jó irányú változás, vagy nem.  Lehet, hogy több időre lett volna szükség a maradó javuláshoz....
  • Ő nem igazán edzőtársam, de vele is sokat dolgoztunk a gerincferdülése korrekcióján. Összesen nem több, mint 10 alkalom volt, és folytatnánk, ha maradhatnék itthon. Fotókon lehet látni, hogy egészen sokat egyenesedett a gerince, amiben nemcsak hajlás, de csavarodás is volt. A háta felső szakaszán megszűnt a korábbi gyakori fájdalomérzet, ami főként annak köszönhető, hogy egy nagyon masszív izomcsomósodást a lapockájánál és egy hosszanti, erősen bekötött, a trapézizomhoz kapcsolódó szövetrészt majdnem száz százalékosan sikerült fellazítani. Ezek nem húzzák már olyan erővel a gerincét, így fellélegezhet és egyenesedhet. A csavarodás korrekciójára és a felső háti szakasz normális sagittalis görbületének visszaállítására pedig aktív és passzív nyújtó gyakorlatokat végeztünk. Mindezek összes eredménye lett az, hogy a medence visszahelyeződött a  korábbi balra eltolt helyzetéből a közép felé olyan 3-5 cm-rel, valamint a két hónaljhajlat vízszintbe került, a korábbi, néhány centiméteres, hátható szintkülönbségből. 
  • Kapott házi feladatokat is, amiket lelkiismeretesen végzett. Ez feltétlenül szükséges volt az eredményhez! Remélem, hogy vele is folytatni tudjuk a munkát  a távolból.  Különösen fontosnak érzem, hogy ne vesszenek el az eddigi eredmények, és életvitelszerűen állandósuljon a kijavított tartás az ő esetében. Illetve, további javulást is szeretnénk elérni.

Sok edzőtársamtól hallottam, ha kihagytak betegség vagy más események miatt, hogy hiányzik nekik az edzés, és alig várják a következő alkalmat.

Ez volt a cél!

Megszerettetni és az élet részévé tenni a testedzést. 

Mint mindenki, Te is a saját edződdé válhatsz, három hónap - vagy kicsit hosszabb idő - alatt!

Ehhez szükséges, hogy megtaláljuk azt a mozgásformát, ami Neked élvezetes és eredményes!

Az én próbálkozásom erről szól, ez az a motiváció, amiért érdemesnek tartom dolgozni.

Amint lesz rá új lehetőségem, folytatni is fogom ezt a munkát.

Arra a sok szép és nagyon hasznos eredményre koncentrálok,

amit máris elértünk az első edzőtársaimmal.

Ha elolvastad ezt a bejegyzésemet, elképzelhető, hogy Benned is felmerült, hátha megoldást találhatnánk a Te aktuális problémádra vagy problémáidra is.

Ebben az esetben írj nyugodtan!

Kedvező a mostani helyzet, mert amíg nem tudom újraindítani a vállalkozásomat, baráti beszélgetés keretében adhatok ötleteket Neked, amit vagy kipróbálsz, vagy nem - de talán hasznos lehet.