Return to site

Testmozgás és egészség - egészen konkrétan

broken image

Forrás: The Conversation - Non-profit oldal, a világ legjobb egyetemeinek kutatási eredményeit osztja meg közérthető formában. A cikkek szerzői tanárok és kutatók.

A testgyakorlás jó nekünk, ezt tudjuk. Segít erősödni, fogyni, boldogabbá, egészségesebbé tesz. De jóval mielőtt ezeket az áhított eredményeket észrevennéd, más rejtett és sokkal közvetlenebb molekuláris és immunszintű változások történnek a sejtjeidben. Amik megvédhetnek téged szívbetegségektől, magas vérnyomástól, 2-es típusú cukorbetegségtől – sőt, lassíthatják az öregedést és távol tarthatják a rákbetegséget.

Talán úgy érzed, a „molekuláris” változások nem valami nagy dolgok, de gondold végig: tényleg a fogyás és erősödés a legnagyobb eredmény, amit edzéssel elérhetsz? Valójában a molekuláris változások indítanak be egy olyan láncreakciót, ami egész sor fiziológiás folyamatot javít ki a testedben. Gének aktiválódnak, ami megváltoztatja bizonyos fehérjék működését, sokkal hatékonyabb lesz a sejtek glükóz felvétele, és javul a sejtek méreganyagokkal szembeni védelme is.

broken image

Ez az illusztráció a makrofágokat mutatja, ahogyan harcolnak a behatoló mikrobákkal.

A 2-es típusú cukorbetegség rengeteg egészségi problémát okoz, többek között szív- és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, vakságot, veseelégtelenséget, idegek sérülnek, és végtag amputációhoz is vezethet. Mindezen betegségek alapvető oka a sejtek és szövetek megemelkedett gyulladásszintje. Sérülnek a sejtek, és végül inzulin rezisztencia alakul ki, majd 2-es típusú diabétesz a végállomás.

A 2-es típusú diabétesz fő rizikó faktorai többek között az elhízás, tápanyagszegény étkezés és mozgásszegény életmód. Bizonyítékokat találtak arra, hogy még az olyan alacsony intenzitású mozgások is, mint az élénk séta, képesek javítani a szervezet inzulinérzékenységét. Mivel a mozgás javítja a glükóz metabolizmus hatékonyságát, a diabéteszre hajlamosakban megelőzheti a betegség kialakulását.

A fent idézett tanulmányban 20 mozgásszegényen élő, diabéteszre hajlamos embert kértek arra, hogy nyolc héten keresztül, heti három alkalommal gyalogoljanak 45 percet gyors tempóban. Ugyan nem változott a résztvevők testsúlya, vérnyomása, koleszterin szintje ez idő alatt, a derékbőségük viszont átlagosan 6 cm-rel csökkent. Még lényegesebb, hogy mindegyiküknél mérhetően lecsökkent a diabétesz kialakulás veszélye.

Érdekes módon, a fenti tanulmányban résztvevők monocita számában is változás állt be. Ez csökkentette a gyulladásszintet, ami a diabétesz legfontosabb rizikófaktora. A monociták a véráramban cirkuláló immunsejtek.

Támadás esetén a monociták baktériumfaló sejtekké válnak, így előzik meg a szervezet gyulladásos védekező reakcióit. A túlsúlyos, mozgáshiányos emberekben ezek a monociták külső fertőzés nélkül is aktivizálódnak! Ez indítja be a diabéteszhez vezető folyamatokat.

Ha a két fő monocita típus, az M1 és M2 makrofágok, száma egészséges egyensúlyban van egymással, az immunrendszer optimálisan működik, gátolja a gyulladási szint emelkedését, ami egyébként mozgáshiányos életmód és túlsúly esetében biztosan bekövetkezne .