Return to site

Kókuszreszelék, ha energia kell!

A kókusz közepes szénláncú trigliceridjeiből nem fogsz zsírszövetet építeni!

Ellenben azonnali energiaforrásként használja a szervezet. Mint a cukrot. Nincs hatással az inzulintermelődésre és nem kell hozzá epe sem, hogy bekerüljön a májba, ahol feldolgozásra kerül.

Röviden ennyi, amit tudni lehet a kókuszzsírról.

Sokat kerestem az interneten, és azt lehet megfigyelni, hogy a 80-as évek környékén fellángolás volt a kókuszzsír biológiai szerepének kutatásában, amikor egy sor rendkívül hasznos tulajdonságára derült fény. Ezután nagy szünet. Ami egybeesik a telített szénláncú zsírsavak "káros" hatásainak "feltalálásával". Tehát ez a kókuszzsírt is parkolópályára tette. Nagyjából 2006 óta szórványos írásokban ismét megtalálhatóak a korábbi kutatási eredményekre való hivatkozások. Újabban bátortalan (ez alatt azt értem, hogy szó sincs trendről) kutatások újra kezdenek foglalkozni vele.

Véletlenül futottam bele a kókuszba, mint olyasmibe, ami hétköznapi étkezés modulátornak is kiváló azon kívül, hogy finom, kókusztekercsben isteni, Bounty-ban szintén.

Az első találkozás azért történt, mert egy azonnali édes nassra vágytam, amiben nincs cukor vagy édesítő szer, és nem kell boltba menni érte. Most visszatekintve, egy jó bonyolult receptet sikerült kitalálnom, de ezzel együtt nekem ízlett, és észrevettem, hogy utána hosszú órákig nem éheztem meg. Kellemesen telítettnek éreztem magam, és jól bírtam a fizikai megterhelést is. Annak ellenére, hogy aznap a kókusz nasson kívül mást nem is ettem.

Mint ilyen szuper nassot, nem tudtam eléggé népszerűvé tenni, mert nem volt olyan finom másoknak, és valószínű az éhség, vagy evési vágy leküzdésében sem volt osztatlan a sikere. Ez az én lelkesedésemet is visszavetette. De azért tovább kísérleteztem vele.

Részletek nélkül, végül olyan lecsupaszított verzióhoz jutottam, amiben csak víz és kókuszreszelék van, összefőzve jó sokáig. Ennek a tetején gyönyörű cseppekben látszik a kókuszolaj vagy zsír, ki hogy szokta meg az elnevezést.

Nekem még így is nagyon kellemes ízű, de lehet, hogy ehhez hozzájárul, hogy már egy-két hónapja nem édesítek és sózók semmilyen ételt. Teljesen átálltam a természetes étel ízekre. Zárójelben, minél régebbi ez a szokásom, annál könnyebben "csábulok el" a szokásos gasztronómiai csodák felé is - viszont egyáltalán nem billentenek ki abból a trendből, hogy a napi kajámban nem kívánom az édesített vagy sózott verziókat. Egy-egy ilyen elcsábulás semmilyen hatással nincs rám, a testsúlyomra, a zsírpárnákra, mert nem rendszeresek.

Nem jött be a kókuszreszelék mint evés-modulátor nekem sem, mert annyira azért nem akartam koplalni, amennyire a rendszeresebb kókusz nass kényszerített volna. Úgyhogy, mint nasst, tovább nem reklámozom. Azzal együtt, hogy ha valakinek gyors és kellemes fogyási igénye van, még mindig ez a legjobb, amit valaha próbáltam.

Ennyit a múltról. Jelenleg a kókuszreszelék vízzel felfőzött formáját energianyerésre használom. A példám futással kapcsolatos. Általában 5 km távokat tudok lefutni, de ezt is többnyire nem egyben, hanem sétákkal tarkítva. Viszont egy nap elhatároztam, nekimegyek a 10 km-nek. Szép, kellemes, napsütéses tavaszi idő volt, igazán pontosan egy ilyen próbára való. Nem akartam a futás előtt enni, viszont éreztem, hogy kell energia. Eszembe jutott a kókusz "főzelékem". Megettem, majd egy-két óra múlva elindultam. Meglepően könnyen ment a futás, és végig is futottam. Azóta többször is bizonyított, mint energiaforrás.

Tehát, újra itt vagyok a kókusszal, és megint javaslom, próbáld ki!

Utóirat

... és mi köze a kókusztejhez? Kókusztej recepteket olvasva az az érzésem, hogy amikor leszűrik, a szöveten fennakad a kókuszzsír. Ha nem is az egész, de jó része biztosan. És az energia a zsírban van.

.... mint a kókusz nass esetében is, nem gondolom, hogy napi rendszerességgel kellene fogyasztani! De nem tudom.

--- mint ahogy azt sem tudom, mi a különbség, ha simán megeszem a kókuszreszeléket, vagy kifőzöm belőle a zsírt. Csak annyit tudok, hogy a sima kókuszreszelék evéskor semmiféle energizáló hatást nem tapasztaltam. A tippem az, hogy összefüggésben lehet a beviteli formával. Míg a kókuszból kifőzött zsír azonnal átmegy a véráramba, a kókusz húsában szerkezetben lévő zsír nem tudom, hogyan jut át, de egy biztos: sokkal lassabban és fokozatosabban. Viszont ez nem jelenti, hogy megpróbálnék direkt kókuszzsírt enni. Jobb így, ahogy én csinálom.

.... végül megjegyzem, hogy továbbra is azon a párton vagyok, hogy legjobb mindenféle hozzáférhető zsiradékot vegyesen használni az étrendünkben. A kutatások jók, de a természetnél nem lehetünk (egyelőre még) okosabbak. Egyél telítetleneket is, omega-3-at is, meg telítetteket is. Ennél pontosabbat nem igazán lehet mondani arról, hogy végül is melyik lenne jó, vagy jobb, mint a többi.

All Posts
×

Almost done…

We just sent you an email. Please click the link in the email to confirm your subscription!

OKSubscriptions powered by Strikingly